GABONASIKLÓ

A legkedveltebb és szinte a leggyakrabban tartott terráriumi állatnak számító színpompás gabonasikló természetes elterjedési területe az USA középső részétől Északkelet-Mexikóig terjed. Rekordhossza 182 cm, de általában csak 80-120 cm-re nő.

Szaporítás: A terráriumi állomány fenntartása biztosított, mivel Közép-Európában olyan gyakran tenyésztik, hogy import állatok behozatala legfeljebb vérfrissítés céljából szükséges. Az utóbbi években a gabonasiklót szó szerint véve tenyésztik: a félalbínó állatokat, melyekből a fekete vagy a piros színanyagok hiányoznak, sok terrarista igen megkedvelte. A tenyésztéshez lehetőleg 1-2 hímből és 1-4 nőstényből álló csoportokat ajánlatos tartani. Ennél több nőstényt együtt tartva az állatok zavarhatják egymást a tojásrakásban. Célszerű minden nősténynek külön tojásrakó edényt biztosítani. Olykor a hímek párharca is zavarhatja a párzást.

A több évig tartó, jó szaporodási eredmények érdekében a nőstényeket nem szabad túl korán tenyésztésbe vonni. Nem ritkán már egy évesen elérik az ivarérettséget, de a 70-80 centis állatok természetesen nem eléggé fejlettek, és a vemhesség visszavetné további fejlődésüket. Egy gabonasikló nőstény éppen 9 hónapos volt, amikor 5 termékeny tojást rakott. A nőstényeknek az első párzáskor már 1 méternél hosszabbnak kell lenniük. A gabonasiklók a megfigyelt párzás után 51-59 nappal tojtak. A nagyon fiatal nőstények 5-7, az idősebbek azonban 12-32 (átlagosan 18) tojást raktak, amelyek 3,0-4,6 cm hosszúak, 1,3-2,8 cm szélesek és általában 4-7 g súlyúak voltak. Megfelelően száraz tartási körülmények esetén a tojásokat a felállított edényekbe rakták.  A nőstények erőnlétét a tojásrakás után bőséges, vitaminokkal és kalciummal dúsított táplálékkal kell feljavítani. A jól táplált idősebb nőstények gyakran az első tojásrakás után 2 hónappal egy második, valamivel kisebb fészekaljat is tojnak.

A fészekaljat a keltetéshez lehetőleg azonnal tegyük át az inkubátorba. Ha a hőmérsékletváltozás nem túl hirtelen, a tojások elviselik a 18-32 °C közötti hőmérsékletet. Lehetőleg azonban 27-30 °C-os keltetési hőmérsékletet biztosítsunk, ami éjszakára 5-8 fokkal csökkenhet. Az első tojások általában a 70. napon hasadnak fel. Ez az időtartam  a 27 °C-os  keltetési hőmérsékletre vonatkozik. 32 °C-on a kelési idő 63 napra csökken, 25 °C-on pedig akár 90 napra is elnyúlhat. Az éjszakai hőmérséklet természetesen szintén befolyásolja a kelési időt, így pl. a másodfészekaljak kelése a hűvösebb éjszakák miatt néhány nappal mindig tovább tart. A hőmérsékleti tartomány a nem ritkán 100%-ot is elérő kelési arányt nem befolyásolja. A tojás nagyságától függően a frissen kikelt gabonasiklók hossza 20-32 cm, átlagosan 25-27 cm.

Felnevelés: A fiatal kígyók első vedlése a 4. és 14. nap között következik be. Sajnos gyakran a fiataloknak alig fele eszi meg önként az újszülött egeret. A nagyon kicsi terrárium növeli az étvágyat, sőt az étvágytalan gabonasiklót műanyagdobozban egy egérfiókával összezárva megtörhet az átok. A makacs takarmány-megtagadókat újszülött egérrel kell tömni. A jól evő fiatalokat célszerű a koplalóktól elkülönítve tartani. Az önállóan evő kígyók jobban fejlődnek, mint a mesterségesen tápláltak. A jól evő fiatalok gyorsan nőnek.

A ritkán tartott Elaphe guttata emoryi alfaj szaporítása és felnevelése nem különbözik az alapformáétól. Az E. guttata emoryit korábban önálló fajnak tartották. Az alapformával való keresztezése is csak ritkán sikerül.

Figyelemre méltó, hogy egy gabonasikló hím eredményesen párzott egy észak-amerikai sárga patkánysiklóval (Elaphe obsoleta quadrivittata). A 11 lerakott tojásból (4,2x1,8 cm) 57 nap múlva egy 25 cm-es hibrid kelt ki. Mintázata mindkét szülő jellegzetességét mutatta. Három éves korában egy gabonasikló hímmel visszakeresztezve 12 tojásból 9 fiatal kelt ki, melyek nagyon hasonlítottak a gabonasiklóra, de annál nagyobbak és erőteljesebbek voltak.