A Madagaszkáron és a hozzá tartozó kisebb szigeteken élő, 14 cm hosszú szürkefejűnek a többi törpepapagájhoz képest előnyös tulajdonsága, hogy a nemek könnyen megkülönböztethetőek. A hím feje, nyaka, begytájéka szürke, a tojó zöld. A fiatal import hímek teljesen zöldek, a fogságban születettek feje már a kirepüléskor szürke.
Két alfaja van: a névadó Agapornis C. Cana kicsit kisebb az Agapornis C. Ablectanea alfajnál, mely kékesebb árnyalatú.
Az év nagy részében csoportosan élő madár élelemszerzés céljából gyakran felkeresi az erdők szélét, a datolyaültetvényeket és a rizsföldeket. A frissen importált madarak szívesen esznek fénymagot és fürtös kölest, a jól beszoktatottak kölest, muhart, zöldeleséget (pl. tyúkhúrt). A fiókaneveléshez adjunk csíráztatott magvakat, lágyeleséget és gyümölcsöket.
Tenyésztésére a szobai röpde a legalkalmasabb, bár némely pár eredményesen költ tágas kalitkában vagy szabadtéri röpdében is. Tenyésztése gyakran nehéz, és attól függ, hogy sikerül-e harmonizáló párokat összeállítani. Az import madarak gyakran ősszel próbálkoznak a költéssel. A hullámos papagáj odúját kedvelik, amit alvásra is használnak.
Az odút vagy egész ritkán bélelik ki, vagy az alját nagy halom fészekanyaggal borítják. E célra szívesen használják a fakéreg darabokat, a bodza vagy a fűz ágait, és a vörösfenyő tűleveleit. A tojó a háttollai közé dugdosva hordja a fészekanyagot. Fészekalja 4-5 tojás, méretük 19,2x16 mm, kelési idő 22 nap.
A fiókák 5 hetes korban hagyják el az odút, ezután a hím tovább gondozza őket, mialatt a tojó a következő költéshez készülődik.
A kézzel nevelt fiatalok nagyon szelídek és ragaszkodóak lesznek. A szürkefejű törpepapagáj hangja csilp-csilp hangzású. Teleltetésre a fűtött helyiség a legalkalmasabb, bár a jól akklimatizálódott madarak viszonylag jól bírják az enyhébb fagyokat.
|